GMO, avagy a betiltott 21. század

GMO. Azaz genetikailag módosított organizmusok. Féljünk tőlük, vagy örüljünk nekik? Dönts magad, de előbb tájékozódj!

Csípős paradicsom

Egy a Nature folyóiratban megjelent cikk arról számol be, hogy a paprika csípősségéért egy új gén a felelős, amely a Solanaceae család növényeiben (pl. paradicsomban) a régi, de inaktív gének evolúciós sokszorozódása során keletkezett, és aktivitásának köszönhetően megindul a kapszaicin termelődés. A paprika génállományának megismerése segít felderíteni a kapszaicin bioszintézist, és a szintén a közelmúltban publikált paradicsom és burgonya genomra vonatkozó eredményekkel együtt távlatokat nyit a kertészet számára új termesztéstechnológiák kidolgozásában.

Sőt tovább mozgatva a fantáziát a genetikusok aktiválhatnák a paradicsom valamelyik szunnyadó génjét, és ezzel elindítanák a kapszaicinoid termelődést, vagyis létre lehetne hozni a csípős paradicsomot, amelyik készen adhatná a salsa szószt.

Génmódosított nyárfák

Az oregoni egyetem erdész-genetikusai génmódosított nyárfát állítottak elő, amely gyors növekedésű, kártevőknek ellenáll, és a génkifejeződést legalább 14 évig megtartja,   jelenti be egy a Canadian Journal of Forest Research folyóiratban megjelent cikk. A kártevőkkel szembeni rezisztenciát mutató GMO kukoricákat már rutinszerűen termesztik  az Egyesült Államokban, de a fák csak évek múlva kerülnek felhasználásra, ezért fontos, hogy kedvező tulajdonságaikat legalább 10 évig megtartsák.  Az előnyös tulajdonságokat leginkább a papíripar hasznosíthatja valamint a felfutóban lévő bioüzemanyag ipar. Miután a fák sterilek lesznek, a gént nem tudják átvinni más növényekre. A fák előállításának hatósági engedélyezése még kérdéses. A kísérletek 1998. óta folynak.

Arktikus almák

Az új alma amerikai piacbevezetésére készülő biotechnológiai Okanagan Specialty Fruits cég nagyobb sebességre kapcsolt, derült ki egy 30 perces interjúból, amit az Ayn Rand Center blogjában lehet meghallgatni. Az új alma, az Arctic apple (arktikus alma), a polifenol oxidáz termelődést gátló genetikai módosítás eredményeként, amely az almában a barnulást okozó oxidációs folyamatokat katalizája, nem barnul a vágási felületen. Hosszú utat kellett bejárniuk, meggyűlt a bajuk az anti-GMO aktivistákkal is, akik tönkretették a kísérleti parcellákat, panaszkodik a cég vezetője, Neal Carter, az interjúban. Carter szerint a hosszadalmas eljárások, a magas költségek sok céget eltántorítana, hogy új GMO terméket vigyenek a piacra. GMO apples

GMO a dekorációiparnak

Az élelmi termékek előállításánál kevesebb akadályba ütközik a dekorációs célzatú növények előállítása és piacra kerülése.

Kék rózsa

Az árvácskák kék színanyagának kialakulásáért felelős géneket ültettek tokiói genetikusok rózsába. A kék rózsával először a tokiói Nemzetközi Virág Expón találkozhatott a nagyközönség (2008.11.18-2009.02.20).

A kék rózsa megalkotása eleddig egyenlőnek tűnt a lehetetlennel. A tokiói Suntory italgyártó cég 1990 óta három milliárd jennel támogatta a kék szegfű, illetve kék rózsa gyártásával foglalkozó projekteket. Tudósaik már évekkel ezelőtt sikerrel ültettek rózsába a kék árnyalat megjelenéséért felelős, a rózsában természetes körülmények között nem található delphinidin termelő géneket. A biztonságos termesztés eléréséhez azonban tovább kellett dolgozni. Így került végül 860 más kiállított növénnyel együtt az ötödik IFEX-re, amely a világ egyik legnagyobb kertészeti és virágkiállítása. A kutatások azonban tovább folynak. A következő feladat, hogyan legyen a rózsa még kékebb!

Kék szegfű

A Suntory és az ausztrál Florigene 1995-ben hozták létre a kék szegfűt ‘Moondust’ néven. Japán legnagyobb, a szakma minden területét átfogó nemzetközi designpályázatán (Good Design Award) 2004-ben aranyérmet nyert. 1997-ben került piacra. Azóta milliószámra került az amerikai és európai piacra. Az eladás évi ötszázezer darabra taksálható.

*****

A fentiek alapján ugyan ne vonjunk le komoly következtetéseket, de minden esetre az látszik, hogy a GMO nem tiltható le. Ennek sokféle oka van, de a jövőt tekintve, nem letiltható, legfeljebb korlátozható, és a biztonsági oldala erősíthető. A genetikailag öröklődő humán betegségek gyógyításban is találkozhatunk vele, csak nem így hívják. És bizony a halálos kimenettel szemben alternatívaként tekintenek rá nem csak a kutatók, az orvosok, hanem a betegek és családtagjaik is.